pianopeth

komunisták:

✓ kovács lászló
✓ meggyesi
✓ juhász ferenc
✓ gyurcsány ferenc
✓ bokros lajos

fasiszták:

✓ csurka
✓ orbán viktor
✓ kövér lászló
✓ bencsik andrás

pufajkás:

✓ horn gyula

miliárdosok:

✓ meggyesi
✓ gyurcsány

hazaárulók:

✓ pető iván
✓ mécs imre
✓ svarcenegger

ivósok:

✓ kupa mihály

kakukktojások:

✓ szűrös mátyás
✓ torgyán
✓ doktor független smitt pál

 

ezek jobban teszik, ha vesznek egy kötelet, és fölkötik a pincébe.

 

micsinánék ha nyernék az ötöslottón. vennék 50000 blikkújságot, 12500 kombájnt, 33000 vitamax csomagot, wesztendominó velőfizetést, kihangosítós veszettel, csörgőlogókkal, most csak 19900 darabot, 2400 blikk városnéző léggömböt, 480 való-világ mercédeszt, 1/6 endeavour űrsiklót.

iCS.2003.10.18.

Sorozatunk következő részében megint majd megtanulunk valam,ilyen hangszert, de ez a mostani rész, itt a citerázni fogás. Megfogjuk a citerát és esztalra terítjük. Cseszlovák népi hangszer, jellemzően dallamhúrokkal és oldalt basszushúrokkal. Pengetőt is használhatunk hozzá, mint a gitárhoz, de ehhez is csak eggyszerre eggyet. Citáron szokták játszani az érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele, van vöröshagyma a tarisznyában című számot, de leginkább a népdalkörök. Vigygázzunk az elneeszésekkel, mert sok hasonlo nevű ilyen hangszer van_ : gitár, szitár, kithara, citera, ezt küszöböljök ki, jó?

Fábólfaragott hangszer, zengésre alkalmas. A citerahangszer legnagyobb hazai művésze Bozay Attila, improvizációkat improvizált a hangszerre, benne új felhasználási módokkal, mint a hangolókulcs használata, glisszandók, meg hangfürtök. Ő is játszotta is hanghordozóra. Ez népdalkörök nem fogják játszani, mert nekik nem megszokott elemeket is tartalmaz, például hangolókulcs használata, glisszandók, meg hangfürtök.

A citerahangszer nagy problémája a notációja nehézségei, de a Bozay Attila ezt is megoldotta.

Ez se volt valami hosszú.

iCS 2003. 09. 30.

 

Még nincs megoldás a Marsra szállás problémájának kérdésében

iCS, 2003. 09. 22.

 

Eddig úgy volt, hogy 2000-ben embert lövünk a vörös bolygóra, de ez eddig nem sikerült, úgyhogy majd később. Mert már eljutottunk a Hold bolygóra, ahogy azt az elméleti űrhajózás legnagyobb alakja, az amerikai Kenedi már ’61-ben megalapozta. Ő ember kiadta a jelszót, hogy legyen holdraszállás, és lett holdraszállás. Kifejezetten még azon évtized vége előtt aktualizálódott. Read more …

A hegedű szintúgy fontos hangszer, a zenekar egyik lényege. Húzós hangszer és húros hangszer egyben. Négy húrja van, amelyik jól működik, van rajta eff nyílás, hogy jól berezegjen a hang. Az eff nyílás az a két cinetrikus díszlyuk, ami a hegyedűbe van vágva, hogy jól berezegjen a hang. A hegedűhangszer vonva van, erre szolgáz az úgyn. hededűvonó nevű, hogy a húrjait rezgézsbe hozzuk, amiből négy darab van. A hegedűt tokban tesszük. A hegedűt csak akkor nem lehet tokban tárolni, amikor játszunk rajta, akik tudnak. A hegedűtok áramvonaglik a hegedűhoz, a lótok áramvonaglik a lóhoz. Van már elektronikus alapon is, elemes kivitelben, biztos japán gyártmány. Ezen csak akkor szabad játszani, ha ún. bobzenét játszunk rajta, mert így lecsunyul a hang, hogy megfelelő legyen a frekvenciaszám, hogy ne csak az agszolúthallással rendelkezők vegyék észre. Már van is ilyen, hátha még fejhallgatót is lehet rakni rá, hogy zavarna a hangja, ami könnyen előfordulhat. Másik neve: játékhegedű.

Igazi hegedűn lehet az igazi zenét játszani, miután hamisat se nehéz. Vannak rajta negyedhangok, hátha valakinek kevés a félhang. A Hába Alajos cseszlovák zeneszerző szerette használni ezeket, negyedhangos zongorát is akart gyártani. Egy másik amerikai ember meg újféle hegedűket akart gyártani, még nagyobb bőgőket, szopránhegedűt, tenorcsellót meg kontrakontrát, hogy sokfélébb legyen a hangzás, de ezek se készültek el.

Meg glisszandó meg dobott vonó, egycitera, egycitera. A hegedűhangszer legnagyobb külföldi művésze Eddie Martin, legnagyobb hazai művésze Dr. Torgyán József sztárügyvéd.

iCS

Megvisszajött a nagysírű oktatósorozat! Ezonnal az ún. harmonika hangszer rejtelmélybe eresszük be a kíváncsi valókat. Eddigi példáinkban is minden halkalommal megtanultuk hangszereinket, most mérne lenne máskébb?

A harmonikahangszer magyar találmány, Nikolaus Harmoncourt magyar származású francia karmester építette meg az ún. Harmonikol nevű hangszerjét, de ezt nehéz volt kimondani, és ezért lett harmonika a neve. Egy téves terjesztelés szerint azért harmonik a neve, mert három oktávos. Ez igaz, de nem ezért, ez csúsztatás. Legjellegzőbbek a harmonikákon a basszusok. Kb. 80-120 darab van. Ezek mind fekete billentyűk, hanem gombok. Ezért nem is látjuk őket. A basszusok arra valók, hogy meggyorsítsák játékunkat, mert egy lenyomásakor három hang fog szólni, de nem mindig ugyanaz a három, hanem a lenyomottól függ.

A harmonikán van fújtató, a bal kézzel kell, csakúgy, mint a basszusokat. Ha lenyomunk egy billentyűt, lehet rajta tremolót. Van rajta krescsendó is, egy hangon belül, nem úgy mint a zongoránál, ahol nincs hangosodásra lehetőség. Van olyan hangszer, amelynek a billentyűk helyett is gombok vannak, hogy jól összekeveredjen, de ezt a típpust ne használjuk. Épp elég, hogy a balkézbe gombok vannak, ráadásul összekeveredve, hogy jól összekeverjük tudni őket.

A harmonika van amikor üvegből készül, de az másik hangszer. Válójában nincs is olyan. Az olyan, mint amikor a poharakon játszunk ütögetve. Mócárt Wilmos úgy használta, mint az írógépet.

A hermonika nem csak tangó játszására alkalmas. A tangós leghíresebb művésze a Piazzola Attila, aki átkonvertálta a Vivaldi Balázs Négy évszak című művét. A harmonikán vannak 3-10 funkciógombok, amelyekkel kiválaszthatjuk a paccsot. Van benne klarinét meg fuvolapaccs, és az alap harmonika.

A harmonika különbözik a zongorahangszertől. Oldaltabb van a billentyűzete, és könnyűbb a billentése, kivéve, ha beragad a billentyűje. És a legbajabb, hogy nincs pedálja, mert ha elengedjük a billentyűt, nem szól a hang, végéhez ér az ADSR görbe, ezé nem lehet csalni.

A harmonika hangszer legnagyobb hazai művésze a Vissy Márió harmonikaművész.

iCS 2003. 09. 11.

♫ euroatlantisz ♫

 

Döntetlennel ért véget a 21. forduló rangadója a labdarúgó Borsodi Ligában. A Ferenváros a bajnoki cimvédő Zalaegerszeg otthonában a 84. percben Lipcsei a hazaiak kapuját szalonnaszeletekkel megtűzdelte, kivül-belül sóval, borssal fűszerezte. A hosszabbitásban a csereként beállt Gyánó majoránnát, kakukkfüvet, petrezselymet szórt a Fradira, igy alakult ki az 1-1-es végeredmény.

A Videoton folytatja jó tavaszi szereplését, a tűzálló edényben a vendég Dunaferr együttesét olajjal meglocsolta, forró sütőben megsütötte, közben borral és saját levével locsolgatta.

A Debrecen szintén melegen tartotta a sütőt, megpuhította a Kispestet. A hazaiaknál Ilie, Bajzát és Szekeres főzte puhára 2 dl cukros lében a narancsok metéltre vágott héját, mig a kispestieknél Hamar és Hercegfalvi adott ribizli dzsemet, brandyt és kevés mustárt a debreceni kolbászhoz. Mindezt a Debrecen forralta jól össze, a végeredmény: gyöngytyúk narancsos mártásban, 4-3 (személyre elegendő).

A tálcát továbbra is az MTK viszi a Ferencváros és az Újpest orra előtt.

 

iCS 2003. 04. 06.

Mit ábrázol a műalkotás, ugye, adódik a kérdés. Először is, a művész be akar csapni bennünket a hiperrealista módon megfestett képével, azt akarja elhitetni, hogy fényképpel van dolgunk. Pedig nem, csak olyan aprólékosan kidolgozta a festményt, hogy még a háttér elmosódását is ábrázolta. Azonban a kép még így is meglehetősen elnagyolt, a művész csak a leglényegesebb jellemzőket tüntette fel a műalkotáson, nem törekedett például a nemzetiség, politikai hovatartozás vagy a lábméret hiteles ábrázolására. Nem derül ki a képről például, hogy a képen látható személy visel-e lúdtalpbetétet, vagy, hogy kivel telefonált aznap. A lényeg kiemelésével a művész tehát a pillanatszerűség megragadására törekedett, egyéni ecsetkezelési módjával mégis némileg megújítva az impresszionizmus szellemiségét.

Vajon mi látható a képen? Egy fej, és mellette még egy fej, de az már egyértelműen a háttérben van, jól látszik ez a háromdimenzós hatásra való törekvésében, a fény-árnyék viszonyok naturális ábrázolásában. Milyen a szerkezete a képnek? Egyértelműen két részre osztható, jól látszik a vizuális egyensúly a műalkotás szimmetriájában. Szinte látjuk a függőleges vonalat a két fej közt, amely megszabja a szimmetriát, és egyúttal egyértelműen kettéválasztja a két fejet, ezáltal növeli identitástudatukat, teret hagyva egyéni jellegük érvényesülésének, és felhívva figyelmünket a kettő közti eltérésekre. Na most, melyik a két fej közül a fontosabb? Egyértelműen a baloldali, hiszen láthatjuk, hogy a másik csak a háttérben van. Vizsgáljuk meg jobban ezt a baloldali fejet! Először is, milyen alakú is ez a fej? Tojás, igen, egyértelműen tojás alakú fejjel van dolgunk. Mire hasonlít még? Nulla, bizony, egy nagy nullára hasonlít, amely a derékszögű koordinátarendszer kezdőpontja, ezáltal a teljes újrakezdés lehetőségének szimbóluma, valamint a végső kiüresedés jelképe. Mire hasonlít még ez a fej? Földgömb, úgy ám. Ez jelképezi a fej természet- és emberszeretetét, ragaszkodását a teljes földgolyóhoz.

A fejet elszánt tekintettel ábrázolja a művész, még a szája is tátva van. E testtartásban való ábrázolással hívja fel a figyelmet, hogy a világban mennyi ember éhezik. Látjuk, hogy a fej mond valamit. Igen, tisztán leolvasható a szájáról, azt mondja: „Másfél órája nem ettem, kérek sült lazacot!”

Ne feledkezzünk meg azonban a másik fejről sem. Ennek az ábrázolásában a festő rejtett humora  nyilvánul meg. Már abban is, hogy hasonlítóra ábrázolja az előtérben lévőhöz. Talán hasonló még a nevük is. A fej furcsa, ferde állása arra utal, hogy eszébe ötlött a Tanú című filmnek az a része, amikor Pelikán elvtársnak az Anyám tyúkja című verset nem sikerül elmondania. Ő biztos jót röhögött rajta.

Röhögjünk mi is jót, és ami a lényeg: liberálisok vagyunk.

Legyen ön is liberális!

iCS 2003. 03. 07.