Holnap lesz egy éve, hogy a körtészet napja volt, melyben lefixáltuk, hogy hogyan kelekteznek a vesrseskörtek, továbbá az Ady Endrét. De lehet, hogy a József Atilla, mert ezt a kettőket mindig keverem igazából nem tudom miért nem is haszonlítanak a verseiken sem hasonlítanak de mégis könnyű elktéveszsteni, ezért ideje lefixáljni. Nagyon jó a Varnus Xavért is lefixálni, mert abban már van fix betű. Az Alföldi Róbertet meg vele lehet könnyen összekeverni, mert mindjkettő orgondaművész szabadidejében.
Sajnmos nem emlékszem az első versemre, de azt hiszem a télapóról szólt. A rímek nem voltak benne megfelelőek sajnos. Például amikor nem volt elég szó a sorokban, akkor bele kellett tenni egy is-t vagy egy immár-t hogy megfelelő legyen. De szakmailag még attól hiányos maradt. De lehet, hogy a szüretről szólt, hát bizony kiderül hogy nem a József Atiila írta azt.
Miért jó a meggyfa?
Régen volt a meggyfa törzse hasznosabb,
mikor még talpamnak tartója volt, stabilabb,
mialatt megmásztam felfelé ágait.
Sűrű koronája dülöngélt a szélben,
nem rongálta meg őt a szél mégsem.
Szemekkel lédúsan tömötten
Vörölső pirosló felületén
harmatosan csillogott a harmat.
Félbe’ van már a meggyfa, egykettede hiányzik,
hozzávetőlegesen ötven százaléka virágzik.
Szélbe’-hóba’ sínylődött éveken át,
Nem bírták az ágai a megpróbáltatást.
Itt egy picit megtörik a költeményne’ íve,
De legalább nem szenved hiányt szóviccbe’ és rímbe’
A hiányzó betűket aposztróffal pótolo’,
Lesz azért idén is még a meggyümölcsből kóstolo’
Azé’ nem pusztult ki teljesen a meggyfa.
iCS2019
A meggy mibenlété-ről ebben a múltkori cikk-ben tudakozódhattunk meg.